Nevezetességek, látnivalók

A Gömöri Múzeum épülete 1850-ben huszárkaszárnyának épült, majd iskola, 1882-től pedig Fábry János alapításával múzeum lett. Az épület Miksa Ferenc építész alkotása, aki a Rimaszombat városában található számos középítmény tervezője. 

Rimaszombat első temploma a 11. században a város főterén épült, ezt később gótikus stílusban átalakították. A reformációt követően előbb az evangélikus, majd 1594-től a református gyülekezet használta egészen 1771-ig. Ekkor a királyi bíróság a katolikusoknak ítélte. Mivel ez a templom már nagyon rossz állapotban volt, elbontották, és Mária Terézia támogatásával új templomot építettek, késő barokk stílusban, és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték 1792-ben. Cím: Hlavné námestie 5., 979 01 Rimavská Sobota.Telefonszám:+421 47/563 10 31

Fotó: Készítette: Szegedi László, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=70119948

Fésűs beépítésű telken, utcafronton álló, földszintes, nyeregtetős, oromzatos, cseréppel fedett, egy traktusos, paraszt-polgári lakóház. Az épület múltjának legismertebb eseménye 1845. májusában történt. Ekkor Huszth János, Rimaszombat város főügyésze, a ház akkori tulajdonosa, vendégül látta és pár napig el is szállásolta e falak között a Felvidéket bejáró Petőfi Sándor költőt. Az eseményt Petőfi Úti leveleiben is megörökítette. A hálás utókor magyarsága nevében Wallentinyi Dezsőné Győry Ida 1938-ban kezdeményezte, majd pedig 1939-ben finanszírozta az épületnek kis fehér márvány táblával való megjelölését, így Petőfi ittjártának megörökítését. A tábla ma is látható a ház homlokzatán. Szövege: „E helyen szállott meg 1845-ben Petőfi Sándor 1939”. A házat néhány éve helyi civil szervezeti és magyar kormánytámogatással szépen felújították. Az épületben ma Múzsák Háza néven múzeum működik, amelyben egyrészt Petőfiről, másrészt azon magyar művészekről, tudósokról találunk öt termes állandó kiállítást, akik Rimaszombat múltját alapvetően befolyásolták. Cím: Samo Tomášikova ulica 21., 979 01 Rimavská Sobota

Az eredeti település Rimatamásfalva néven 1948-ig önálló volt, azóta Rimaszombat része. Az eredetileg kései barokk építésű, klasszicista stílusban átalakított, ma pedig eklektikus megjelenésű kastély téglalap alaprajzú, földszintes építmény. Északkeleti homlokzatának tengelyéből négy oszlop által tartott, timpanonnal koronázott, két szintes portikusz, ill. erkély ugrik előre. A téglalap alaprajzú központi épülettömbhöz délkeleten csinos, nyolcszögű hasáb tömegű, barokk sisakkal koronázott torony kapcsolódik. Az épületet az eredeti kontúrját őrző, szép manzárd tető fedi. Az épületet tulajdonosa, Farkas Ábrahám a két világháború között, egyetlen mámoros éjszakán elkártyázta. Az ekkor magántulajdonba került kastély 1945-öt követően állami tulajdonba került. Sokáig mezőgazdasági hivatal működött benne, majd 1989-et követően ismét magánkézbe jutott és megindult helyreállítása. Cím: Tomašovská, 979 01 Rimavská Sobota-Sobôtka

Az egykori vármegyeháza 1798-ban épült empire stílusú épület, itt választották Petőfit tiszteletbeli táblabírává. Ma könyvtár.

Az új megyeháza 1902-ben épült eklektikus stílusú épület, homlokzatán Gömör vármegye címere látható.

A városháza 1801-ben épült barokk-klasszicista stílusban.

Református temploma 1784-ben épült empire stílusban, tornya 36 m magas. Itt nyugszik Ferenczy István szobrászművész, sírján Eurydiké szobra áll.

A Petőfi-szobor elkészítésére Izsó Miklós 1871-ben kapott megbízást. Először arc- és fejtanulmányokat készített, majd a ‘Talpra magyar’-ban esküvő Petőfi alakját dolgozta ki. Először a felemelt jobb kézzel ábrázolja, ami később a végleges megvalósítás alapja lett. Ezt követően megpróbálta a mellre tett jobb kézzel történő ábrázolást is. Izsó korai halála miatt a budapesti Petőfi téren felállított szobrot Huszár Adolf fejezte be.1845. május 29-én Petőfit Rimaszombatban választották meg tiszteletbeli táblabíróvá – ez volt a költő egyetlen közéleti kitüntetése -, ezen a napon ravatalozták fel 1875-ben Izsó Miklóst is, aki a szabadságharc után Ferenczy István mellett a városban dolgozott. Szobrát a Petőfi-szoborbizottság 1882-ben a városnak adományozta, s a 120 évig megőrzött gipszmodellt B. Kovács István történész és Erdélyi Géza református püspök kezdeményezése alapján közadakozásból öntötte bronzba Győrfi Lajos szobrászművész és Varga Imre öntőmester.A világ egyik legszebb Petőfi-szobrának tartott, Izsó Miklós munkáját dicsérő alkotás gipszmintáját több mint 120 évig őrizte a Gömör-Kishonti Múzeum. 2003 augusztusától folytak a szobor felállításának előkészületei, aminek kicsúcsosodása a 2004. május 29-i avatóünnepség volt. A szobrot Győrfi Lajos, Püspökladányban élő szobrászművész alkotta újra, Varga Imre karcagi bronzöntőmester műhelyében. Eredetileg a Tompa Mihály Református Gimnázium előtti díszkertben szerették volna felállítani, ehhez a telek társtulajdonosa, a Rimaszombati Ágostai Evangélikus Egyház nem adta beleegyezését. A szobor így Rimaszombat város polgármesterének, Czifrus Istvánnak a közbenjárására a város egyik legszebb terén, a Tompa Mihály téren kapott helyet. 2016-ban azonban a teret felújították, és a Petőfi-szobornak új helyet keresnek.

A költő-pap szobrát – melyet Holló Barnabás álmodott és formált meg – 1902. június 4-én leplezték le, majd 44 évig állt békés nyugalomban szemlélve az eljövendő korokat a vármegyeháza szomszédságában. 1946. november 16-án ledöntötték a szobrot talapzatáról. ekkor került a múzeumba, majd 1957-ben avatták újra a Városkertben, 1994-ben visszakerült a Tompa térre, amely a Vörös hadsereg térről 1990-ben kapta vissza a nevét, de már nem középre, az eredeti helyére, hiszen ott az idők során egy szökőkút talált otthonra. 2005-ben jobbjára Petőfi szobra került, így 12 évig egymás mellett álltak békés egyetértésben. 2016-ban a város vezetése úgy döntött, hogy a tér visszanyeri egykori arculatát, és sor kerülhetett a szobor renoválására is. 2017-ben Tompa Mihály szobrát visszatették az eredeti helyére, viszont Petőfi Sándor szobrának már más, méltó helyet kellett volna találni a városban.