A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 A Magyarság Háza "Útikalauz magyaroknak" című programsorozata számos régiót bemutatott már, ezúttal Rimaszombatba kalauzol el bennünket.

A kisfilmben közreműködik B. Kovács István régész, néprajzkutató, gömörölógus.

A film itt nézhető meg: https://fb.watch/3QPFwx8BHP/

Fotó: a film egy képkockája

Tovább már nem halasztható javításra szorul az evangélikus templom tornya. Bár a felújítást a magyar kormány is támogatja, a munkálatok 135 ezer eurót is meghaladó költségeinek fedezésére további forrásokra is szükség lesz, ezért a helyi gyülekezet adománygyűjtésbe kezdett. Az idén 230 éves evangélikus templom a később hozzáépített toronnyal Rimaszombat egyik legmagasabb és legtetszetősebb épületének számít. A csaknem 40 méter magas neogótikus torony azonban rossz állapotban van, a vakolat több helyen lehullott, a torony díszítőelemei állagmegóvásra és festésre szorulnak. Legutóbb több mint 70 éve voltak kisebb felújítások az épületen, ezért most általános nagyjavítást és felújítást szeretnének végezni rajta.

A magyar kormány jelentős összeggel, mintegy 25 ezer euróval támogatta a felújítást. Nagyjából ugyanennyivel járult hozzá a szlovák kulturális minisztérium is.

A tervek szerint a megújuló torony, amelyből jó kilátás nyílik a városra, nemcsak a gyülekezetet, hanem az egész régiót szolgálja majd. A lépcsőházban, valamint a hozzá tartozó helyiségekben jelenleg az egyházközség könyveit és emléktárgyait tárolják, amelyekből állandó kiállítást szeretnének berendezni.

A rimaszombati evangélikus egyházközség mintegy 700 főt számláló gyülekezet, amelynek nagyjából egyharmada magyar, de számuk egyre fogyatkozik.  Az istentiszteletek viszont továbbra is két nyelven folynak, vasárnaponként előbb szlovákul, majd magyarul.

A hívek a mostani gyűjtésnek azt a mottót adták, hogy Sok kicsi sokra megy – Kis hozzájárulással nagy dolgot tehetsz!

Ha hozzá szeretne járulni a templom tornyának felújításához, a következő számlaszámra küldhet adományt: SK76 0900 0000 0051 7004 1211

Fotó: https://patria.rtvs.sk/

Az első világháború hősei előtt tisztelgő sírkereszt felállításával emlékeztek csütörtökön Rimaszombatban a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára. A cserkészek a Kerecsen Motoros Egyesület tagjainak segítségével állították fel a korábban elkorhadt és kidőlt I. világháborús sírkereszt kétméteres másolatát, amelynek motívumait Nagyferenc Katalin faragta ki az eredeti kereszt alapján. 

Az esemény 16:32-kor, a trianoni béke aláírásának percében harangzúgással vette kezdetét. A Nemzeti Összetartozás Napján tartott rendezvényen Mihály Dávid, a rimaszombati 4. számú Hatvani István Cserkészcsapat csapatparancsnoka üdvözölte a résztvevőket. Ezt követően Foglár Gábor és Szerokován János operaénekes adták elő Tóth Zoltán megzenésített verseit.

A beszédeket követően megszentelték és megkoszorúzták a keresztet, majd a megemlékezés mintegy 250 résztvevője elénekelte a Himnuszt.

A gömöri városban két emlékhely is található, amely a korszakhoz köthető. Az egyik a főtéri I. világháborús emlékmű, Mátrai-Makovits Jenő alkotása, melyen 118 hősi halott neve található. A rimaszombati köztemetőben pedig mintegy 250 katonának van sírhelye, akik azonban nem helyi halottak, hanem olyanok, akik az itt működő hadikórházban lelték halálukat. A beton sírkereszteket 1916-ban Tóth Béla építész a város költségén készítette. A valamennyi háborús elesettnek emléket állító későbbi fakereszt felállítása pedig a visszacsatolás utáni időkre, 1942 novemberére tehető. 

Forrás: https://www.hirek.sk/